Magyar Nemzeti Múzeum az “ISO”-ban
A jelen gyorsan változó világban az alkalmazott szervezési, irányítási, ellenőrzési módszerek „begyűrűztek”, a közigazgatás, közszolgálat, kultúra szféráiba, így a múzeumok menedzsmentjébe is.
A naponta változó, bővülő, sokszor bonyolult jogszabályi környezet egyre nagyobb ismeretrendszer elsajátítását igényli a menedzsmenttől, az adminisztrációs terhek folyamatosan növekszenek, a működő, átlátható rendszer nélkül egyre nehezebb megoldani a intézmény működésben tartását. A múzeumok folyamatosan bővülő társadalmi elvárásoknak kell hogy megfeleljenek, egyre nagyobb feladatot jelentenek a működés vonatkozásában, hogy új feladatok jelenek meg, az állami bürokrácia ellenőrző funkciója egyre inkább kiépül, a szigorodnak a fenntartói elvárások.
A menedzsment feladatrendszerében bekövetkezett jelentős változás egyrészt a végrehajtó, az irányító másrészt az ellenőrző szerep megnövekedése, az állami feladatok erősödése, a finanszírozás átalakulása, valamint új területek előterébe kerülése, valamint a fenntartó igények a meghatározott szerepkörök működtetésében (például belső ellenőr, jogász, informatikus, stb). A menedzsment a változó környezetre reagálva a belső erőforrások átcsoportosítással igyekszik megoldani a feladatkörök „lefedését”, jellemzően a szerepkörök összeszervezésével.
